Nógrádi György : Világpolitika – ahogyan én látom

Hét évvel ezelőtt, 2017-ben jelent meg Szerencsénk volt, túléltük… című könyvem az 1945 utáni világpolitikáról. Azóta rengeteg dolog megváltozott. Jelenleg az emberiség a harmadik világháború szélén táncol: a helyi háborúk száma folyamatosan növekszik, egy részük – az orosz-ukrán konfliktus, a Tajvan körüli feszültség, a gázai háború – bármikor eszkalálódhat.

A klímaváltozás miatt az Északi-sarkvidék könnyebben megközelíthetővé válik, és a nagyhatalmak nem késlekedhetnek ez irányú törekvéseik bejelentésével.

A három globális játékos, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti erőviszony folyamatosan módosul. Európa a két világháború után elvesztette domináns szerepét, sőt a brexit és az Unión belüli ellentétek miatt súlya, szerepe azóta is folyamatosan csökken. Az öreg kontinens nehezen veszi tudomásul, hogy leértékelődött, és a világ sorsát meghatározó döntéseket már nem Brüsszelben, Párizsban, Londonban vagy Berlinben hozzák meg, hanem Washingtonban, Pekingben és Moszkvában.

Hatvan éve egy amerikai tudós és nukleáris stratéga, Herman Kahn kiadta Eszkaláció című, mértékadóvá lett könyvét, amelyben azt elemezte, hogyan juthat el az emberiség a jó kapcsolatoktól a világégésig – megdöbbentően rövid idő alatt. Ezt a pályát mindeddig sikerült elkerülnünk, megúsztuk. Legyen szerencsénk továbbra is!