Fucskár Ágnes – Fucskár József : Pincefalvak, pincesorok

A történeti Magyarország területén szinte mindenütt megtermett a szőlő. Számos régészeti lelet tanúskodik arról, hogy a római korban már rendelkeztek borászati ismeretekkel. A honfoglalás utáni korai századokban francia, vallon, olasz és német telepesek, térítő papok és szerzetesek érkeztek hazánkba, akiknek fontos szerepük volt a szőlőkultúra fejlesztésében. A XII. századtól nagy számban érkeztek német jövevények a Rajna és a Mosel vidékéről, akik fejlettebb technológiai ismeretekkel és eszközökkel rendelkeztek. Később a Balkán-félszigetről Magyarországra költöző délszláv betelepülők hozták magukkal borkultúrájukat. A XVI. század elején a bortermelés egész Európában, így Magyarországon is virágkorát élte, az egyik legkelendőbb magyar árucikk a bor volt. Hétköznapokon a kincsnek számító ivóvíz helyett az alacsony alkoholtartalmú bort itták, a jó bor pedig  az ünnepi alkalmak nélkülözhetetlen itala volt.

Hazánk borvidékeinek gyönyörű természeti környezetben húzódó pincefalvai, pincesorai nemcsak a jó borok kedvelőinek nyújtanak élményt, hanem a népi kultúra és építészet szerelmeseinek is.