Nógrádi Gábor : Ki érti ezt?

A gyűjtemény a szerelmi költészet egyik legrégebbi, legáltalánosabb – „negatív” – tárgyának: a megcsalatás, elhagyatás fájdalmas élményének ad hangot.
A hagyományos, „örök” verstárgyat Nógrádi a fogalmazásmód stiláris vadságával, illetve – s esztétikai értelemben még felemelőbben, eredményesebben – az édesanya hajdani, és a húg közelmúltbeli elvesztését felidéző strófákkal újítja meg. Így a két megrázó halált egybefonja a kapcsolatból kilépett társ, asszony, múzsa, szerelmes újrakezdett életének tényével.